|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1 találat | lapozás: 1-1 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Benkõ Levente 2011. április 28.AzonosságokGyöngyöspatáról tegnap cigányasszonyok és -gyermekek indultak útnak a félelem miatt. A Heves megyei településen ugyanis egy robbant fel azok közül a korábban emlegetett ketyegõ bombák közül, amelyek nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is léteznek. Sõt meg merem kockáztatni: a földrajzi és kulturális értelemben vett Európában is. A gyöngyöspatai véres etnikai összecsapás kísérteties hasonlóságot mutat a nemrégiben Alsórákoson lezajlottal, s ha a két eset között van is annyi különbség, hogy mifelénk, Erdélyben semmilyen terepruhás alakulat nem hergelte a cigányokat, a feszültség lényege ugyanaz: a cigányság jelenléte. Pontosabban az, hogy õk hosszú idõk óta olyan sajátos normák szerint élnek, amelyek sokszor köszönõ viszonyban sincsenek az Európában mára kialakultakkal. Két, párhuzamosan élõ társadalomról beszélhetünk tehát, amelyek találkozási pontjai olykor sikertörténetekrõl - lásd cigány alkotók, elõadók, zenészek, mûvészek, sportolók sorát -, de legtöbbször lappangó feszültségekrõl és robbanó puskaporos hordókról szólnak. Nehezen hihetõ ugyanis, hogy Alsórákoson vagy akár Gyöngyöspatán ide fajul a helyzet, ha a cigányok némelyikének magatartása nem vívja ki a másik fél ellenszenvét, és ugyanolyan nehezen hihetõ, hogy a helybéli magyar (Alsórákoson részben román) lakosság rend- vagy csendõrséget (Gyöngyöspata esetében utóbbi hiányában valamilyen véderõt) hív, ha önmagát és jószágát biztonságban tudja. Ezt az igen bonyolult helyzetet lovagolja most meg a magyarországi ellenzék, hazug módon olyan fénybe állítva Magyarországot, mintha az a fajelmélet újjáéledésének a bölcsõje lenne. Ez azzal együtt elutasítandó, hogy a cigányság testületileg bûnös lenne. Nem fogadható el, hogy a cigányokkal szemben alkalmazott erõszak volna a megoldás, és az sem fogadható el, hogy emezek némelyike népes családokra, éhes szájakra, munkanélküliségre, sanyarú társadalmi helyzetre hivatkozva a máséban vájkál. De javíthat a helyzeten, ha a néven nevezett öntörvényû garázdálkodókat és a magamutogató erõfitogtatókat az arra hivatott intézmények szépen leültetik. A hátsó felükre. Benkõ Levente Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-1
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
